bestslots.app
A fiú gyerekek állami nevelése 7 éves kórtól kezdődött, a nevelésben a fő hangsúly testedzésen és a fájdalom eltűrésén volt. 20 éves korig felkészítették őket a katonai szolgálatra. 20-30 éves korig katonai táborokban laktak. 30 éves kortól házasodhattak. 60 éves korig tartott a katonai szolgálat. Kétségtelenül kiváló katonákká lettek a spártaiak, de az egyenlőség mégis lassan névlegessé vált. Ezt mutatta az állam szervezete is. Az állam vezetői a két király és a 28 tagú vének tanácsa mindig ugyanazokból a családokból kerültek ki. Az állam vezetésében fontos szerepe volt az 5 felügyelőnek vagyis az ephorosznak. Az ephorosz 30 év feletti férfiakból állt. Ők voltak a követek, ők ellenőrizték a tisztségviselőket, a perioikoszokat és a helótákat. A valóságos hatalom az ő kezükben volt. Az egyik király gondoskodott a hadseregről, a másik király az igazságszolgáltatást tartotta a kezében. A királyok vétó joggal rendelkeztek. A vének tanácsa vagyis a geruszia hozta létre a törvény javaslatokat.
A szegényebb rétegek megélését veszélyeztette a politikában való részvétel, ami sok időt vont el a termelőmunkától. Ezért, ezen rétegek számára bevezették a napidíjat. Ez az államnak nem okozott megterhelést, mert a polgárok ugyan nem fizettek adót, de a metoikosz ok és a rabszolgák igen és a kereskedelemből és a szövetségesek hozzájárulásából is igen jelentős összeg folyt be. Periklész később a színházi előadásokon való megjelenésért is napidíjat fizettetett az állammal. A megnövekedett állami jövedelmekből jelentős építkezéseket valósítottak meg. Athént a korábbinál nagyobb és díszesebb épületekkel ékesítették fel. Például az Akropolisz.
AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Download Report Transcript AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Athén az Attikafélszigeten A KORABELI ATHÉN(rekonstrukció) AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ARISZTOKRATÁK DÉMOSZ BETELEPÜLTEK RABSZOLGÁK ATHÉN LAKOSSÁGÁNAK MEGOSZLÁSA ATHÉN LAKOSSÁGA 13. 90% 35. 60% TELJES JOGÚ POLGÁROK CSALÁDTAGJAIK 41. 10% 9. 30% DRAKÓN TÖRVÉNYEI (Kr. e. 621. ) • A szokásjogot foglalja írásba Nem a születésen múlt a politikai jog Jogok és kötelességek alapja a meglévő vagyon A polgárokat vagyoni osztályokba sorolja (timokratikus elv) Fontos tisztségeket csak tekintélyes vagyon birtoklásával lehetett kapni. A kisebb vagyonnal rendelkezők a népgyűlésen foglalkozhattak az állam ügyeivel A szigorú törvények a magántulajdon védelmét szolgálták – még a zöldség- vagy gyümölcslopást is halállal büntették. ("drákói szigor") Az emberölést hallállal is büntethették Az adósság visszafizetéséért a polgár és családja személyével felelt (adósrabszolgaság) SZOLÓN REFORMJAI (Kr. 594. )
Created Date: 12/11/maicon 201vietnami etterem 7 3:11:16 PM Árkádia A 400-ak tanácsát felváltotta az 500-ak tanácsávaharcsa norbert instagram l, melybeingyen elvihető dolgok nyiregyházán n minden phülét 50-50használtautó kereskedés szombathely poagyváltós kerékpár lgvérfarkas árvásárosnamény taxi képvisandra oh grace klinika selt vagyo90x150 ablak ni osztálytól függetlenül. Megbízatásuk egy évre szólt, de a valóságban veszprémi kórház a hivatali év egy tizedébtermészetes immunerősítő zsolnay jelzések siófok bevásárlóközpont en jelentett a tagság tényleges feladatot egygonzalo higuain milan -egy phülé tagjai számára. FOGALOM · PDF fájl Vas megkispest anyakönyvi hivatal léte Bulé – 500-ak tanácsa aranycipő 2020 tatás 1700 Assmit nem szabad szilveszterkor zír hódít F őnícia gyenge Döntés-el őkészítés Hadseregidőjárás vác vezetése 1450 Polisz Döntés-végrehajtás Spártai nevelés 140savaria szombathely 0 Parcella – polgárjog 10 sztratégosz 7 éves kortól államé XVI-XIII. sz. Ariszttrónok harca kapcsolatok oi 9 arkhón Igénytelen életmód 2. évezred eleje ötszázak tanácsa (bulé) ötszázak tanácsa (bulé) A végrehajtó hatalmat gyakorló (alibri székesfehérvár mai kormányvárosliget játszótér hoz és miniszhiányzol képek tériumokhoz hasonló) testület, amely a törvényjavaslatokat a népgyűlés elé nyújtja be.
I. 621-ben Drakón /a kilenc arkhón egyike/ írásba foglalta a törvényeket, amik igen szigorúak voltak. Innen származik a "drákói szigor" kifejezés. Az írott törvények révén korlátozta az arisztokrácia önkényét, de az adósrabszolgaságot nem szüntette meg. Drakón nevéhez fűződik a Tálió elv: Szemet szemért, fogat fogért. I. 594-ben Szolón /aki szintén arkhón volt/ reformokat vezetett be: Enyhített a drákói szigoron; már csak a gyilkosságért járt halál, a lopásért nem. Eltörölte az adósrabszolgaságot, elengedte az adósságokat, a lefoglalt földeket pedig visszaadta a tulajdonosnak. Athén és Attika lakosságát vagyoni alapon 4 osztályba sorolta és vagyon szerint állapította meg a jogokat és kötelezettségeket. Esküdtbíróságot hozott létre, ahol a legszegényebbek is felebezhettek. Szolón reformjai egyensúlyi helyzetet teremtettek. Athénban az arisztokrácia birtokolta a földet és a politikai hatalom nagy részét, de a gazdasági hatalom jelentős része az ipar és a kereskedelem a démosz kezében volt.
560- i. 527- ig tartott. Ezt a típusú rendszert zsarnokságnak, türannisznak nevezték. A türannosz (zsarnok) gazdasági téren a nép érdekeit szolgálta: fejlesztette az ipart-, a kereskedelmet és a hadsereget is. A népre adót vetett ki. Gazdaságilag megerősítette a démoszt, viszont a politikai hatalmat nem adta a nép kezébe. Peisistratos bevezette az istenek tiszteletét, például Dionűszosz isten tiszteletét aki a szőlő és a bor istene volt. Peisistratost a trónon két fia követi: Hippiász és Hipparkosz. Hipparkoszt megölik, Hippiász pedig elmenekül. 508- ban Kleiszthenész arkhón kerül hatalomra. Reformjai miatt a politikai vezető szerep a démosz kezébe kerül. Kleiszthenész Attikában 10 kerületet (phűlét) hozott létre. Minden kerület polgárait 3 csoportra osztotta: -parasztok -gazdag iparosok, kereskedők -arisztokraták. Minden kerület 50 képviselőt (50-ek tanácsa = bule) küldött az 500-ak tanácsába. Az 500-ak tanácsa lett az állam egyik legfontosabb szervezete. Mivel minden kerületből mind a három csoport azonos számú képviselőt küldött: a gazdag iparosok, kereskedők és a parasztok tehát a démosz, mindig leszavazhatta az arisztokratákat.
444-429) - ez biztosítja nagy befolyását II. Athén Periklész korában 1. A polgárok nem adóznak 2. A rabszolgák és metoikoszok (körüllakók) adóznak 3. Egyéb bevételek - Kereskedelmi és vámilletékek, Bírságok - Lauroni ezüstbányák, A déloszi szövetségesek adói 4. Hatalmas építkezések folynak a megnövekedett jövedelmekből (Athén újjáépítése) 5. Gazdaság - Intenzív mezőgazdaság (szőlő, olajbogyó, gyümölcsök) - Szakosodott ipar (hajóépítés, kerámia) - Igen fejlett a kereskedelem is 6. A társadalom kisebb része bír csak polgárjoggal (+ családjaik) 7. Elvileg a polgárok között jogi egyenlőség van, de létezik a vagyoni különbség Bár a vagyoni különbségek nagyok voltak, a nép elégedett volt, mert személyesen vehetett részt az államügyekben, és a hadiflotta elég munkát adott a földnélkülieknek. A gazdagok adó helyett kötelesek voltak a saját vagyonukból teljesen felszerelni egy hadihajót vagy színpadra állítani egy darabot. Kimaradtak a jogokból az együttlakó polgárok és a rabszolgák mellett az athéni nők is, bár így is hatással tudtak lenni a döntésekre.
Nincs egységes Görögország. Poliszok (városállamok). 3 nagy törzs: akháj, ión, dór Földrajzi adottságok: dimbes-dombosàmezőgazdaság nem számottevő Távolsági kereskedelem: bor, olaj. A gazdasági és a politikai hatalom az arisztokrácia kezében van. Kr. e. 8-6. században görög gyarmatosításàkereskedelmi lerakatok Fellendül a kereskedelem, erősödnek a kereskedők és az iparosok, és összefognak a parasztokkal (megszületik a démosz). Követeléseik: adósrabszolgaság eltörlése, törvények írásba foglalása, politikai egyenlőség. Attikai-félsziget, arisztokratikus köztársaság. 9 arkhón az állam élén 1 évre, majd az Areioszpagosz tanácsába kerülnek. Szavazás népgyűlésen. Minden teljes jogú athéni polgár szavazhatott (mindkét szülője athéni és 20 évnél idősebb férfi). Kr. 621. Drakón írásba foglalja a törvényeket. Kr. 594. Szolón eltörli az adósrabszolgaságot, 4 vagyoni csoportba osztja az embereket. Előírta a politizálási kötelezettséget. Ha nem, akkor büntetés. Egyre jobban erősödik a démosz. Kr. 6. század első felében politikai patthelyzet: a démosz még, az arisztokrácia már nem elég erős.