bestslots.app
Saját eredményeink megegyeznek az irodalomban találtakkal, miszerint a temporális struktúrákból induló, vagy azokra is kiterjedő parciális rohamok után mért prolaktin- és korti- zolszint-növekedés között szoros korreláció áll fenn. A postictalis hormonszint-emelkedés nem egyértelmű velejárója a parciális rohamoknak, ezért nincs egyértelmű differenciáldiagnosztikai jelentősége az epilepsziás és pszeudoepilepsziás rohamok megkülönböztetésében. AFFILIÁCIÓK Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, Neurológiai Tanszék, Budapest A kiadvány további cikkei A szerző kérdőív segítségével 95 enyhe vagy közép- súlyos epilepsziában szenvedő, 7-18 év közötti beteg életminőségét vizsgálta. A betegek érzelmi életét, interperszonális kapcsolatait, foglalkoztatottságukat, a rohamokhoz való viszonyulásukat, családi hátterüket, anyagi helyzetüket, az orvosi gondozást és az általános pszichoszociális tényezőket elemezte. Az eredmények azt mutatják, hogy a pszichoszociális zavarok előfordulása viszonylag gyakori az epilepsziások között.
Egy 2018-as kutatásban a CBD-t tartalmazó gyógyszer havonta átlagosan 59, 4-ről 12 hét alatt havi átlag 22, 5-re csökkentette a betegek által elszenvedett rohamok számát. A több, mint 60 százalékos csökkenést látva kevés kétség férhet a CBD hatékonyságához. Természetesen a CBD olajat nem szabad összetévesztenünk a fent említett gyógyszerrel, hiszen előbbi nem gyógyszer, és nem is a gyógyszeres kezelések helyettesítésére szolgál. A CBD olaj használata előtt mindig konzultáljon kezelőorvosával! Metaanalízis: szükség van a kannabisz minden alkotóelemére Egy 2018-as metaanalízis megállapította, hogy a CBD-ben gazdag kender kivonatok hatékonyabbak az epilepszia kezelésére, mint a CBD önmagában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a CBD mellett más kannabinoidokat is tartalmazó teljes spektrumú CBD olajok tűnnek a jobb választásnak, ha fel szeretnénk venni a harcot az epilepsziás rohamokkal. A szerzők megjegyzik ugyanakkor, hogy a rengeteg különböző összetevőt tartalmazó teljes spektrumú CBD olaj pontos hatásmechanizmusának megismeréséhez további klinikai kutatásokra lenne szükség.
Eredmények – A szerző véleménye szerint a tapasztalaton alapuló szemlélet egyes vonatkozásokban felülírhatja a bizonyítékon alapulót az epilepsziabetegség definíciója, az epilepsziás roham besorolása, az etiológiai meghatározás, a genetikai háttér, a kiváltó és kockázati tényezők, az akut rohamprovokáló tényezők jelentőségének megítélésében. Ez pedig befolyásolhatja a komplex diagnózisalkotást. A gyógyszeres kezelés során az első szer beállításánál, a terápiás algoritmusok közötti választásban, valamint a farmakoterápia során alkalmazott gondozási teendőkben is érvényesülhetnek az ajánlástól eltérő egyéni szempontok. De ezek megjelennek a nem gyógyszeres kezelési módok döntési folyamatában éppúgy, mint a rehabilitáció és gondozás területén. Következtetések – A szakmai tapasztalat (és a betegérdek) érvényesítése a bizonyítékon alapuló orvosi szemlélet feltétlen kiegészítője, az optimális eredmény érdekében azonban több esetben felül is írhatja a hivatalos ajánlásokat. Ezért lenne szükség arra, hogy a magas szintű betegellátás érdekében a problémás betegek hivatalosan, szervezett formában is eljuthassanak azokba a centralizált intézményekbe, amelyekben a felelősségteljes döntések meghozatalára alkalmas szakemberek állnak rendelkezésre.
KALÓCZKAI Andrea 1, HALÁSZ Péter 1 1996. JÚLIUS 20. Ideggyógyászati Szemle - 1996;49(07-08) Műtéti kivizsgálás részeként 14 terápiarezisztens parciális epilepsziában szenvedő beteget vizsgáltunk, és 15 esetben mértük a parciális roham után a pro laktin- és kortizolszintváltozást, a roham utáni 15., 30. és 60. percben. A betegeket a klinikai tünetek, az elektroklinikai paraméterek, CT, az MR, a SPECT és a neuropszichológiai vizsgálatok eredményei alapján két csoportba osztottuk, a temporálislebeny epilepsziások és az extratemporális epilepsziások csoportjába. A mérések split-screen technikával készültek, video-EEG monitorozás közben. A temporálislebeny-epilepsziában szenvedő 11 betegnél minden esetben prolaktinszint-emelkedés volt mérhető a roham utáni 15. vagy 30. percben, míg 4 extratemporalis indulású rohamnál csak 1 ízben tapasztaltunk emelkedést. A kortizolt vizsgálva a 11 temporálislebeny-epilepsziásnál 10 esetben, míg a 4 extratemporális epilepsziásnál 2 esetben mutatkozott emelkedés roham után.
Kérdés: 15 éve vannak epilepsziás rosszulléteim (kb. évi egy). 1999-ben készült MR és EEG negatív lett, ezért nem foglalkoztam vele, mondván, hogy az orvos szerint semmi bajom. Aztán minden ment ugyanúgy, egész idén januárig, amikor is az orvosi váróban lettem rosszul. Az akkori rutin EEG negatív lett, az alvásmegvonásos viszont mutatott némi eltérést. Kaptam gyógyszert (Orfiril 300 mg 2x1/nap), majd epilepszia gyanúval egy szegedi klinikára küldtek. Ott több órás video EEG-t csináltak, mely szintén negatív lett. A zárójelentésre ráírták, hogy valószínűleg conversiós rosszullétek lehettek. Azóta pszichoterápiára kell járnom. Az én tudomásom szerint, a conversiós rosszullétek során a betegek nem veszítik el az eszméletüket. Ellenben én semmire nem emlékszem a történtekből. Mivel nem a nyelvem, hanem a szám haraptam meg, és tartottam a vizeletem, valamint az EEG negatív, az orvos szerint ez conversió, nem epilepszia. Az antiepileptikumot akkor miért szedeti velem? Egyszer olvastam, hogy a negatív EEG nem zárja ki, a pozitív pedig nem mindig bizonyítja az epilepsziát.
Az epilepszia a központi idegrendszer zavarából származó, neurológiai betegség. A tünetek a rohamtípustól függenek. Azonos betegen legtöbbször azonos/hasonló a rohamok zajlása, hasonló tünetekkel bármelyik epizód esetén. Epilepsziás rohamtípusok Fokális rohamok Ha az agyi aktivitás rendellenessége csak egy agyterületre korlátozódik, azt nevezzük fokális/parciális rohamnak, ez is tovább csoportosítható: • Egyszerű fokális roham. Itt nem alakul ki tudatvesztés. Érzések, érzelmek változhatnak, az illető másképpen érzékeli a látott, hallott dolgokat, szag- és ízérzékelési változás is kialakulhat. Akaratlan végtagmozgások jöhetnek létre, spontán érzészavarok: zsibbadás, szédülés, villódzó fények látása. • Diszkognitív fokális roham. Változik az éberség és a tudat, időszakos figyelemzavara jöhet létre. E rohamtípus megjelenésekor a beteg tünetei: céltalan bámulás és céltalannak tűnő ismétlődő mozgások, pl. kezek összedörzsölése, rágó, nyelő mozdulatok, körkörös járkálás. Generalizált rohamok Itt az agy i aktivitás zavara a teljes agyterületre kiterjed, lássuk a főbb típusokat.