bestslots.app
2019. szeptember 13. péntek - 15:00 Habár a Nemzeti Örökség Intézete már elállt attól az elképzelésétől, hogy futóútvonalakat jelöljenek ki a Fiumei úti sírkertben, Csonka András egyenesen jó ötletnek találta az elképzelést. ÍR A megosztó témáról a #Bochkor felvételén beszélt. "Az a sírkert egyébként nem egy zsúfolt temető, széles utak vannak. Szerintem át kéne gondolnunk, hogy mi a viszonyunk a temetőkhöz. Magyarországon még mindig egy misztikus hely, mindig szorongást és gyomorgörcsöt okoz. Az, hogy valaki fut, az még nem tiszteletlenség. A sakkozás a sírokon az, de egy futópálya nem. Éppen ezt kéne a temetőkkel csinálni, jobban az életünk részévé tenni. Én ezt elképzeltem és szerintem a futás belefér" – mondta az énekes. ()
Hosszas előkészítés után, 1885-ben nyilvánította a főváros dísztemetővé a területet, aminek távlati terveiben több mauzóleum is szerepelt – ezek később meg is épültek. 1894-ben itt zajlott le minden idők egyik legnagyobb magyarországi temetése, amikor a közel fél évszázados emigráció után Torinóban elhunyt Kossuth Lajos nem kaphatott állami temetést, ezért a nagyszabású gyászszertartást a főváros szervezte. Ebben az időben vált az egykori pesti köztemető nemzeti panteonná. A 20. században is folytatódott ez a tendencia, Ady Endre 1919-es temetése is hatalmas tömegeket vonzott. A két világháború között alakították ki a máig leglátogatottabb részt, az ún. művészparcellát, ahol a hazai kulturális élet legnagyobbjai nyugszanak. A '30-as évektől kezdve pedig egyre több politikust is ide temettek. Nagyjaink emlékezete Magyarország legrangosabb kegyeleti helyén a magyar kultúra és történelem nagy alakjai pihennek – sokszor művészi igényű síremlékek között, amelyek neves építészek, szobrászok alkotásai.
FÖLDRAJZ / Budapest kategória termékei tartalom: "Ez a kötet a jelenleg jó és bemutatható állapotban levő sírokról készült képzőművészeti album, és mint ilyen természetesen csak részleges megjelenítés a Fiumei úti sírkertről. Ez a könyv hiánypótló és figyelemfelhívó alkotás, hiszen elkészültekor folyamatosan szembesültek az alkotók, hogy a nemzet jeles személyiségeinek sírhelyei méltatlan körülmények között vannak. " leírás: A könyv mérete: 24 × 32 cm. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
2022. január. 27. 09:57 Kult Nem temethetik művészparcellába Damu Rolandot, csalódott a színész családja A színész unokatestvére szerint Damu jobbat érdemelne. 2020. 23. 13:50 MTI Tőkéczki László síremléket kapott Temetésének második évfordulóján felavatták Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész síremlékét a Fiumei úti sírkertben. 2019. november. 26. 16:05 Eltemették Karinthy Mártont Családja mellett számos kollégája is búcsúzott a színigazgatótól, rendezőtől. 2019. 02. 15:47 Élet+Stílus Kész Andy Vajna síremléke, oroszlán pihen rajta Aki szeretne, virágot is vihet. 2019. szeptember. 16. 12:47 Itthon Csendes emlékezésre hívják a gyászolókat Rajk László sírjához A múlt héten elhunyt építészt szűk körben temetik, a nyilvánosságot egy csendes emlékezésre hívják csak a sírhoz édesapja újratemetésének évfordulóján. 2019. 10. 17:23 Mégsem lesz futópálya a Fiumei úti sírkertben Megosztó a téma, ezzel indokolták, hogy nem lehet majd a temetőben futni. 2019. 06. 15:09 Futópályát jelölnek ki a Fiumei úti sírkertben A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a nemzetközi példákat követve futóútvonalakat (úgynevezett futókört) jelöl ki a Fiumei úti sírkert területén.
2021 november 03 - 14:43 A Fiumei Úti Sírkert a város közepén elterülő egyik legnagyobb, legszebb és nem utolsó sorban legfontosabb kert. Itt nyugszik Kossuth és Ady, meseszép mozaik kupolák és síremlékek állnak benne, és a város leghangulatosabb gesztenyefa alléja is itt található. Egy délutánra elvesztünk az őszi színekben pompázó temetőben, hogy felkeressük kedvenc íróinkat és művészeinket, és kicsit megpihenjünk elmélkedni az eldugott padok egyikén. Sorozatunk első részében a Budai Arborétumban csatangoltunk. Bartha Dorka írása. Temető és/vagy park? Nem egy helyen – például a párizsi Père-Lachaise-ben, vagy a 2019 óta kijelölt futópályával rendelkező Bécsi Központi Temetőben – a sírkertek nem csak az emlékezés helyei, hanem a városi élettér szerves, és aktívan használt parkjai is. Ami nem is csoda, hiszen hatalmas, kikapcsolódásra kitűnően alkalmas zöldterületekről van szó, nem egyszer közel a város központjához. Fotó: Bartha Dorka A Fiumei Úti Sírkert is az utóbbi időben errefele változik: behajthatu nk biciklivel, amivel amúgy is könnyebb bejárni a területet, volt próbálkozás futópálya kijelölésére is, sokan járnak ide sétálni is, de piknikezőket, tollasozókat azért még csak elvétve láttunk (míg Párizsban ez sem volt szokatlan látvány).
Felhasznált irodalom: Tóth Vilmos: A Kerepesi úti temető másfél százada. Budapesti Negyed 7évf/ám
Rovat Rovatok – 0 db találat
Mellette pihen Ady Endre is, akit 1919-ben helyeztek végső nyugalomra. Ma itt álló szobrát Csorba Géza készítette el 1930-ban. A már említett, a főbejárattól ide vezető, 1908-ben elkészült Árkádsor is, a fontos nyughelyeken túl építészetileg is kiemelkedő alkotás – mint a temető megannyi sírja – tervezői Gerle Lajos és Hegedűs Ármin voltak. A leghíresebb sír itt a hányatott sorsú Görgei Artúré, az egyszerű kovácsoltvas kereszt csodás mozaikkupolák egyike alatt fekszik. A Róth Miksa műhelyéből kikerülő, egyenként 50 négyzetméteres műalkotások Körösfői-Kriesch Aladár ( Krisztus feltámadása) Stein János Gábor ( Az utolsó ítélet) Dudits Andor ( Krisztus siratása) és egy ismeretlen alkotótól A Szentlélek eljövetele. Az északi Árkádsort 2019-ben felújították, a déliben is megkezdték a mozaikok renoválását. A Rákosi-diktatúrában a sírkert sorsa megpecsételődni látszott, elhanyagolták és felmerült a felszámolása is. Végül 1956-ban a Fővárosi Tanács 1956-ban Nemzeti Panteonná nyilvánította, a rendszerváltozás után 2013-ben lett a fenntartója a Nemzeti Örökség Intézete.
1870-ben a mártírhalált halt miniszterelnök, az 1849-ben kivégzett gróf Batthyány Lajos újratemetése után Feszl Frigyes javaslatára nemzeti sírkertté is minősítették a temetőt. Mauzóleumát a kor neves építésze, Schickedanz Albert tervezte. Fotó: Bartha Dorka 1876-ban fel se merült, hogy ne ide temessék a "haza bölcsét", Deák Ferencet. Gerster Kálmán tervezte, ragyogó, hófehér Zsolnay csempével fedett mauzóleuma a sokáig a temető szimbolikus közepe volt. Az ide vezető hatalmas platánsor a mai napig lenyűgöző hatást tesz a sétálóra. A magyar történelem leghatalmasabb gyászszertartását 1894. április 1-én tartották – a torinói száműzetésben elhunyt Kossuth Lajos temetését. A mauzóleum 1903-ra készült el Strobl Alajos tervei alapján, a mai napig ez az ország leghatalmasabb funerális építménye. Fotó: Bartha Dorka "Kossuth temetésén mindenki ott volt, aki Magyarországon egy körömfeketényit is számított. Az volt a ritka ember, aki nem jött ázezrek és százezrek szállták meg az utcákat, mert hiszen előre kihirdették, mely útvonalon viszik Kossuthot a temetőbe.