bestslots.app
A nyolcadik borda csatlakozik a hetedik bordacsonthoz. 7° hetedik borda A hetedik borda, amely a felső bordaketrec hetedik bordacsontja, körülbelül 24, 13 cm. Ez az egyik "igazi" borda, amelyek a szegycsonthoz, a mellcsonthoz csatlakozó bordák. 6° Rádió A 26, 67 cm körüli sugár az alkar másik csontja. És a test oldalán van, amikor a tenyér előre néz. A sugár lényegében hozzájárul a csuklóízülethez, ami szintén segít megmagyarázni a nevét, a csont úgy viselkedik, mint egy kör sugara, lehetővé téve, hogy a csukló mindkét irányban 180 fok körül csavarodjon. 5° Singcsont Az ulna, amelynek átlagos hossza 27, 94 cm, az alkar 2 csontjának egyike. Az ulna a testhez legközelebb helyezkedik el, ha a karok egyenesek és a tenyér előre néz. És több hatása van a könyökízületre, mint az alsó kar másik csontja, a sugár. Az ulna fő csontbalesetei a trochlearis bevágás, a coronoid folyamat, az olecranon, a cuboidalis tuberosity és a radiális bemetszés, ezek a proximális részhez viszonyítva. A disztális részhez viszonyítva ott van a fej és a sztiloid folyamat.
A gerinc A gerinc 32-33 csigolyából áll, amelyek porckorongokkal kapcsolódnak össze és alkotják a gerincoszlopot. A gerincoszlopon két-két görbületet láthatunk, a nyaki és ágyéki részen – a test középvonalához képest – konvex, a melli és keresztcsonti részen konkáv görbületet. A gerincoszlop mozgásai sokszínűek, a fej jobbra, balra forgatása és előre, hátra hajtása. A háti szakasz oldalhajlítása a legnagyobb. A gerinccsigolyák mozgása előre és hátra a legnagyobb. A porckorongok rugalmasságának köszönhetően a kis mozgások összeadódnak és jelentős mozgás jön létre. A gerinc szakaszai A gerincoszlop 32-33 csigolyája öt szakaszra oszlik. Hét nyaki, tizenkettő háti, öt ágyéki, öt keresztcsonti és 3-4 farkcsigolya alkotja. A csigolyák között kis ízületek vannak, amelyek a gerinc szilárdságát biztosítják. A nyaki csigolyákra jellemző, hogy a csigolyatest a csigolyalyukhoz viszonyítva kicsi. A nyakcsigolyák oldalsó lyukai által képzett csatornában halad a fej egyik verőere. Az ízületi nyúlványok hátrafelé lejtenek, ezért lehetséges a gerincoszlop minden irányú mozgása.
Csont velő i sejteknek csak az érésben lévő vagy érett vérsejt eket nevezzük. A továbbiakban ezeket tekintjük át. Csont hártya (periosteum): - a porccal fedett csont felszínek kivételével a csont ok felszínét borító kötőszövet... csont A C. -ok (ossa) a test legkeményebb részei s a testnek alaptámaszát alkotva, képezik a csont váz at ((skelet), s e mellett igen fontos belső életművek számára üregül szolgálnak. Az u. n. agytokban, avagy az u. arctokban az érzékszervek vannak elrejtve. Abroncsszerüen hajlott C. ~ ok összeköttetései, ízületek A magzati életben az egyes vázrészeket laza kötőszövet kapcsolja össze. Ez a kötőanyag a fejlődés további szakaszában vagy még jobban tömörül, vagy felszívódik, és helyén az ízület i üreg marad vissza. így a ~ ok egymás közti összeköttetése kétféle lehet:... ~ ok közötti kötőszövetes lemez: erek és idegek futnak rajta valamint izmok indulnak róla c)... A ~ váz ~ jainak több életfontosságú feladata van. Ezek a következőek: támasztás: a testet állás közben alátámasztják, és a lágy belső szerveinket a helyükön tartják védelem: az agyat a koponya, a gerincvelő t a gerincoszlop, a szívet pedig a mellkas védi... ~ hártya A ~ okat kívülről borító kötőszövetes hártya, ebben futnak a ~ ot ellátó erek és idegek.
Az emberi csontrendszer sokkal összetettebb, mint amilyennek látszik. És ez az, hogy a 206 csont mindegyike, amelyek felnőttkorban alkotják a csontvázunkat, felfogható egyedi szervként, egyedi jellemzőkkel és tulajdonságokkal. Helyétől, de funkciójától függően is, azaz a szervek és szövetek támogatására, vérsejtek előállítására, az izmok támogatására, a létfontosságú szervek védelmére, a kalcium és a foszfor tárolására, a mozgás lehetővé tételére vagy a zsírsavak tartalékaként, a csontok eltérő belső és külső tulajdonságokkal rendelkeznek (alakja). Így, a kar csontjai egyáltalán nem azonosak a test többi részével. És ez az, hogy a hosszú csontok néven ismert különleges csoportba tartoznak, amelyek - mint a nevükből is kikövetkeztethetők - a legnagyobb csontszerkezetek. Kemény és sűrű csontok, amelyek ellenállást, de mobilitást is kínálnak. Ezek a hosszú csontok, amelyek magukban foglalják a combcsontot (combcsontot) is, amely átlagosan 50 centiméterével a leghosszabb a testben, a sípcsont, a fibula, a phalanges stb.
Belégzéskor a bordák megemelkednek, a mellkas űrtartalma nő, kilégzéskor süllyednek, az űrtartalom csökken. Ebben a tevékenységben fontos szerepet játszanak a törzs izmai.
A sugárral együtt az egyik két csont, amely az alkar csontvázát alkotja. Ennek az alkarnak a belső régiójában található, míg a sugara a külső. Enyhén ívelt csont, bár megtartja a hosszú csontokra jellemző egyenes formát. Felső végén a könyökízületet alkotó humerussal, de a sugárral is tagolódik. Alsó végén pedig a karpális csontokhoz, vagyis a kéz csontjaihoz van rögzítve. 3. Rádió A sugár átlagosan 26'4 centiméterrel a hatodik leghosszabb csont az emberi testben. Az alkar külső régiójában található, de gyakorlatilag párhuzamos az ulnával. Kicsit vékonyabb, mint a "szomszédja", ráadásul íveltebb. De éppen ez a görbület teszi lehetővé a kar nagyobb mozgásterét. További jellemzője, hogy alsó végén kiszélesedik, ami lehetővé teszi a kéz különböző csontjaival való artikulációt és a csuklóízület kialakítását. Bibliográfiai hivatkozások Tang, A., Varacallo, M. (2018) "Anatómia, váll és felső végtag, kézi carpalis csontok". Kutatási kapu. Pérez Criado, L. (2017) "A kar és az alkar evolúciós anatómiája a homininokban".