bestslots.app
Konstantint és Helenát a kék császár, Diocletianus, Nicomedia-ban keverték össze. Makedónia, Moesia, Dacia és Thracia térképét A csata elleni harc Apja halála után, AD 306. július 25-én, Konstantin csapata hirdette Caesarnak. Konstantin nem volt az egyetlen felperes. 285-ben Diocletianus császár létrehozta a Tetrarchy-t, amely négy embernek adta át a Római Birodalom négyzetét. Két magas rangú császár és két nem örökös junior volt. Constantius az egyik vezető császár volt. Konstantin legerősebb riválisai apja pozíciójára Maximian és Maxentius fia, aki Olaszországban, Olaszországban, Szardínia és Korzika irányításában hatalomra tett szert. Konstantin emelt egy hadsereget Nagy-Britanniából, amely magában foglalja a németeket és a keltákat is - Zosimus azt mondja, hogy 90 ezer lábas katonák és 8000 lovas volt. Maxentius 170 ezer lábas katonáját és 18 000 lovagot emelte fel. (A számok általában felfújt, de viszonylagos erősséget mutatnak. ) Koninkli Április 31-én, október 31-én Constantine Rómába vonult, és találkozott Maxentiusszal a milviai hídon.
Történetírók, történészek, de gondolkodók és publicisták is évszázadok óta találgatják a Római Birodalom bukásának az okait. Már a középkori keresztény szerzők fantáziáját is megragadta a több száz évig fennálló, majd elhulló birodalom hanyatlása, amelyre számtalan magyarázat született az azóta eltelt évszázadok folyamán. Hibáztatták már Róma erkölcsi hanyatlását, de szóba kerültek a keresztények is, mint a baj okozói. Germánok és hunok, jellemesebb és jellemtelenebb császárok, vagy éppen hadvezérek is meg voltak nevezve, mint a bukás előidézői, de a marxista történetírás is intő példaként használta a rabszolgatartó társadalmak bukására. A zeniten A Római Birodalom Traianus császár (Kr. u. 98-117) alatt érte el legnagyobb kiterjedését, és ekkor volt a legerősebb. A körülbelül 5, 9 millió km2 kiterjedésű birodalomban megközelítőleg 60 millió fő élt. A több száz várost jól kiépített utak kötötték össze, a határokat pedig félmillió katona őrizte. A limes, ahogy nevezték, a Rajna és a Duna vonalánál védte a birodalom európai határait.
Mikhaél · Theophilosz · III. Mikhaél · I. Baszileiosz · VI. León · III. Alexandrosz · VII. Kónsztantinosz · II. Rómanosz · II. Niképhorosz · I. Ióannész · II. Baszileiosz · VIII. Kónsztantinosz · III. Rómanosz · IV. Mikhaél · V. Mikhaél · IX. Kónsztantinosz · Zóé · Theodóra · VI. Mikhaél · I. Iszaakiosz · X. Kónsztantinosz · IV. Rómanosz · VII. Mikhaél · III. Niképhorosz · I. Alexiosz · II. Ióannész · I. Manuél · II. Alexiosz · I. Andronikosz · II. Iszaakiosz · III. Alexiosz · IV. Alexiosz · V. Alexiosz · I. Theodórosz · III. Ióannész · II. Theodórosz · IV. Ióannész · VIII. Mikhaél · II. Andronikosz · IX. Mikhaél · III. Andronikosz · V. Ióannész · VI. Ióannész · I. Matthaiosz · IV. Andronikosz · VII. Ióannész · II. Manuél · V. Andronikosz · VIII. Ióannész · XI. Kónsztantinosz Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 37720468 LCCN: n85121423 ISNI: 0000 0000 7821 0543 GND: 119159589 BNF: cb14088921r ULAN: 500355677 Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A keresztények első ökumenikus zsinatára Kr. u. 325. május 20-án a kis-ázsiai Niceában került sor, melyet kb. 250 püspök részvételével I. Constantinus császár nyitott meg. A zsinat célja volt a szervezeti, dogmatikus kérdések megtárgyalása, legfontosabb témaként pedig az arianusok és a trinitariusok közötti vitát tisztázták. Elvetették Arius azon tanítását, miszerint Krisztus nem egylényegű az Atyával. Vele szemben a trinitáriusok tanait tekintették egyetemesnek, mely szerint Isten lényében egy, de személyében három. Azt látjuk, hogy a császár egy pálforduláson ment át, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy a görög-római hagyományok ellen fordult, pogány filozófusokat égettetett meg, és pogány templomokat romboltatott le.