bestslots.app
Ténylegesen azonban több különféle, a tárgyaltnál bonyolultabb jelenség miatt a kollektorfeszültség növekedésekor a kollektoráram is nő. A tranzisztorok méretét, kivitelét alapvetően az a teljesítmény határozza meg, amelyet a tranzisztor képes disszipálni (hővé alakítani). A kis teljesítményű tranzisztorok miniatűr műanyag vagy fém tokban kerülnek forgalomba. Nagyfrekvenciás célra készült tranzisztornál sokszor (mint árnyékoló burát) a fém tokot is kivezetik. A tranzisztoron disszipálódó hő a kollektoron keletkezik, ezért a tranzisztor kollektorát közepes, vagy nagyobb teljesítmény esetén hűteni kell. Közepes teljesítményű tranzisztor kollektorát belülről a fém házra szerelik. Szükség esetén a házra a hősugárzó felületet növelő fém "hűtőcsillag" húzható. A nagyobb teljesítményre méretezett tranzisztor kollektorát szintén a tok részét képező fém felületre szerelik, amely lehetővé teszi, hogy a tranzisztort hűtőbordára erősítsék. Így a működés során keletkező hőt a tranzisztor hővezetéssel adja át a hűtőbordának, amely azt nagy felületével a környezetbe sugározza.
tartalom A BJT definíciója A BJT típusai Konfigurációk Alkalmazási területek Előnyök hátrányok Különböző módok és jellemzők. A bipoláris átmenet tranzisztor meghatározása: A bipoláris átmeneti tranzisztor (más néven BJT) egy speciális félvezető eszköz, amelynek három kivezetése pn átmenetekből készül. Képesek egy jelet erősíteni, valamint áramot vezérelnek, azaz áramvezérelt eszköznek hívják őket. A három terminál a Base, Collector és Emitter. A BJT típusai: A BJT-nek két típusa van: PNP tranzisztor. NPN tranzisztor. A BJT három részből áll: emitter, kollektor és alap. Itt az emitter alapú csomópontok előre előfeszítettek, a kollektor alapú csomópontok pedig fordított előfeszítések. PNP bipoláris átmenet tranzisztor: Az ilyen típusú tranzisztorok két p-régióval és egy n-régióval rendelkeznek. Az n régió két p régió közé helyezkedik el. NPN bipoláris átmenet tranzisztor: "Az NPN tranzisztor a bipoláris átmeneti tranzisztor (BJT) egy típusa, amely három terminálból és három rétegből áll, és erősítőkként vagy elektronikus kapcsolóként is funkcionál. "
Ennek az az oka, hogy a kimerülési tartomány szélessége a kollektor emitter csomópontjában megnő. Ezt úgy hívják Korai hatás. Bemeneti karakterisztikus közös emitteres szilícium tranzisztor Közös emitteres szilícium tranzisztor kimeneti karakterisztikája CC (közös gyűjtő) CC vagy Common Collector módban a kollektort földelni kell, és a bemenetet az alapkollektorról kell vezetni, a kimenet pedig a kollektortól az emitterig történik. Az arány Én E /I B = I E /I C. I C /I B Vagy, én E /I B = β/α Tudjuk, hogy α= β (1-α) β = α β+ α I E =I B (1+ β) Kapcsolat a α és β:- Tudjuk, többet megtudni a tranzisztorról kattints ide Hozzászólás navigáció ← Előző cikk Következő cikk →
Az áramvezérelt forrás működése kisjelű erősítőként Iin 3/13/2003 Iout=A*Iin Iout A Q munkapontban kis bemenő jel változáshoz nagy kimenő jel változás 10/20 tartozik A bipoláris tranzisztor (bipolar junction transistor, BJT) • Két egymással szoros kapcsolatban lévő p-n átmenetből áll, a középső réteg közös. • Npn vagy pnp kialakítás egyaránt elképzelhető, az npn tranzisztor gyorsabb, ezért ez a gyakoribb. Áramköri szimbólumok: npn tranzisztor pnp tranzisztor A három kivezetés elnevezése: E emitter, B bázis, C kollektor (emitter, base, collector). 3/13/2003 11/20 A tranzisztor hatás A BJT rajzjele Emitter Bázis Kollektor 3/13/2003 Az "ős", a tűs tranzisztor. 12/20 A tranzisztorhatás A tranzisztor több, mint két dióda! 3/13/2003 13/20 A bipoláris tranzisztor felépítése Két pn átmenet, szoros (néhány µm) közelségben BJT Planáris tranzisztor Két lehetőség: npn vagy pnp struktúra A működés azonos, általában csak az npn-t tárgyaljuk. 3/13/2003 14/20 A bipoláris tranzisztor felépítése Elvileg szimmetrikus, gyakorlatilag nem az wBM "metallurgiai" bázisvastagság 3/13/2003 15/20 A bipoláris tranzisztor felépítése B 3/13/2003 E 16/20 A bipoláris tranzisztor felépítése Kisteljesítményű tranzisztor Chip méret: ~ 0, 5×0, 5×0, 3 mm 3/13/2003 17/20 A bipoláris tranzisztor felépítése Közepes teljesítményű tranzisztor B 3/13/2003 E 18/20 Az integrált áramköri BJT felépítése 3/13/2003 19/20 Az integrált áramköri BJT felépítése Collector Base Emitter 3/13/2003 20/20
A 6. ábra különféle teljesítményű és tokozású tranzisztorokat mutat. Bal oldalon kis teljesítményű, felül műanyag, alatta fém tokozású tranzisztort láthatunk. A fölső sorban balról a második egy valamivel nagyobb teljesítményű fémtokos tranzisztor (erre a tokra szükség esetén hűtőcsillag húzható). Az alatta látható műanyag tokozású tranzisztor igen nagy frekvenciákra készült. Az ábra jobb oldalán három, közepes, ill. nagyobb teljesítményű tranzisztort láthatunk két nézetben. Figyeljük meg, hogy a teljesítménnyel nő a méret, és annak a fém felületnek a mérete is, amely a hűtőbordával érintkezhet (a tranzisztor fém részén lévő lyuk teszi lehetővé a hűtőbordára csavarral való felszerelést). A tranzisztor fém hűtőfelülete a kollektorral van összekötve, ezért ha a hűtőborda nem kerülhet a kollektor potenciáljára, elektromosan szigetelve kell felerősíteni. Ilyenkor a hűtőborda és a tranzisztor közé hővezető pasztával bekent csillám szigetelőlemezt helyeznek, a felerősítő csavart a tranzisztor fém részétől e célra szolgáló hengeres műanyag szerelvénnyel szigetelik.
Így az emitterből érkező elektronok (emitteráram) döntő hányada a kollektoron távozik (kollektoráram), és csak a bázisban rekombinálódott kis része adja a bázisáramot. (Mindebből következik, hogy az emitteráram a kollektoráram és a bázisáram összege. ) A tranzisztor lényeges jellemzője az alfa-val jelölt áramátviteli tényező, amely a kollektoráram és az emitteráram hányadosa. Szokásos értéke 0, 95... 0, 999. Az áramátviteli tényező a tranzisztor kialakításától, és a gyártási technológiától is függő érték, amely a technológia apró eltérései miatt azonos tranzisztortípus nem egy technológiai eljárásban készült példányai között is jelentősen különbözik ("szór"). Az áram a nyitóirányban előfeszített, kis ellenállású emitter-bázis diódán folyik be a tranzisztorba, és (nagyjából ugyanez az áram) a záró irányban előfeszített, nagy ellenállású kollektor-bázis diódán távozik. Mivel a teljesítmény P = I 2 R, a kollektordióda nagyobb teljesítményt ad le, mint amennyit az emitterdióda felvesz, azaz a tranzisztor teljesítményt erősít.
Használják erősítőkben, multivibrátorokban, oszcillátorokban stb. A BJT-nek az előnyein kívül néhány hátránya is van, ezek: Előnyök – A BJT-nek jobb a feszültségerősítése. A BJT nagy áramsűrűséggel rendelkezik. Nagyobb sávszélesség A BJT stabil teljesítményt ad magasabb frekvenciákon. Disadvantages- A bipoláris átmenet tranzisztor alacsony termikus stabilitással rendelkezik. Általában több zajt produkál. Tehát zajos áramkör. Kis kapcsolási frekvenciája van. A BJT kapcsolási ideje nem túl gyors. A bipoláris átmenet tranzisztor jellemzői: A tranzisztor jellemzői - Bipoláris tranzisztor konfigurációk A tranzisztor üzemmódjai: A tranzisztor három üzemmódja az CB (közös alap) CE (közös kibocsátó) CC (közös gyűjtő) A PNP és NPN tranzisztorok CB-közös alapja, CE-közös emitterje és CC-közös gyűjtőmódja a következőképpen került megvitatásra: Bemeneti jellemzők: A tranzisztor bemeneti karakterisztikáját az Emitter áram és az Emitter-bázis feszültség közé kell húzni, a kollektor alapfeszültségét állandónak tekintve.
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Hibakód: SDT-LIVE-WEB1_637849953839179368 Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Hibakód: SDT-LIVE-WEB1_637849953594005859 Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
NPN BJT előrefeszített E-B csomóponttal és fordított előfeszítésű B-C csomóponttal Mi az az átütés a BJT-ben? A fordított előfeszítő konfigurációban a kollektor csomópontja megnő, az effektív bázistartomány csökken. A kollektor csomópont bizonyos fordított előfeszítésénél a kimerülési tartomány lefedi a bázist, nullára csökkentve az effektív alapszélességet. Ahogy a kollektor feszültség behatol az alapba, és az emitter csomópontnál a potenciálgát csökken. Ennek eredményeként túl nagy emitteráram folyik. Ez a jelenség Punch Through néven ismert. A bipoláris átmenet tranzisztor alkalmazásai: A BJT-nek nagyon sok alkalmazása létezik, ezek közül néhány A logikai áramkörökben BJT-t használnak. A bipoláris átmenet tranzisztort erősítőként használják. Ezt a típusú tranzisztort kapcsolóként használják. A vágóáramkörök megtervezéséhez a bipoláris átmenet tranzisztort részesítjük előnyben a hullámformáló áramkörökben. A demodulációs áramkörökben BJT-ket is használnak. A bipoláris csatlakozási tranzisztor előnyei és hátrányai: A BJT a teljesítménytranzisztorok egyik típusa.