bestslots.app
A terület a remek szőlészeti-borászati munkának köszönhetően valóban a vidék legszebb borainak szülőhelye, idővel pedig a borvidék szimbóluma lesz – Eger esetében ez a terület a Nagy-Eged-hegy, ami 501 méteres magasságával – az általában 150-300 méteren található borvidékeinkhez viszonyítva – valóban rászolgált a hegy elnevezésre, hisz Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermő területe, ahol a teljes déli fekvés, a 20-35%-os meredekség, a rendkívüli alapkőzet és a talaj együttese tökéletes életteret teremt a szőlő számára. A Nagy-Eged felszínére a napsugarak szinte merőlegesen érkeznek, egy részüket a sok helyütt felbukkanó fehér vagy szürke mészkősziklák visszaverik, így a felszín közeli levegőréteget több fokkal melegebbre hevítik. A vegetációs periódusban az átlaghőmérséklet 17 C fok, a napsütéses órák száma is igen magas, évi 2100 óra, ennek köszönhetően szubmediterrán mezoklíma alakul ki. Ráadásul amíg Eger talaja alapvetően mészben szegény, vulkanikus eredetű riolittufa, addig a Nagy-Eged fő tömegét szürke mészkő alkotja, amely nemcsak a borok szép savszerkezetéhez, de hosszú élettartamához is hozzájárul.
A Nagy-Eged hegy az Egri Borvidék emblematikus termőhelye, Magyarország tengerszint felett legmagasabban fekvő szőlőterülete. A Nagy-Eged hegy a Bükkben található, 537 m magasban. Egertől északkeletre emelkedik. A hegy könnyű megközelíthetősége, fekvése és kedvező éghajlata miatt ismert a sárkányrepülő közösség körében. Élővilága rendkívül változatos, épp ezért gyakori célpontja a túrázóknak. A hegy élővilágának egyedisége miatt 1978-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A hegyen fut keresztül a piros jelzésű (P) túraútvonal. Végigjárva az ösvényt megfigyelhetjük a Nagy-Eged élővilágát. Az Eged jelentős természetvédelmi szempontból és mivel átmeneti terület az Alföld és a Bükk között, így rendkívül fajgazdag. Számos olyan állat, illetve növényfaj is található, mely a mediterrán, illetve a szubmediterrán területen honos. A hegyre felvezető út a Bükk egyik legvarázslatosabb karsztbokorerdejébe vezet, mely ősszel, a narancsillatú cserszömörcének köszönhetően tűzvörösen "izzik". Hasonlóan szép látványt nyújt ősszel a hegy déli oldalán felkapaszkodó szőlők rengetege is, amely az ország legmagasabban fekvő szőlő-termőterülete.
Röviden és képletesen szólva tehát, ami Villánynak a Kopár-dűlő, az Egernek a Nagy-Eged. A nagy-egedi ültetvények művelésével azonban az 1970-es évek végén – a nehéz körülmények miatt – felhagytak, és a területet szinte teljesen visszahódította az erdő. A Gróf Buttler borászat 2001-ben kezdett hozzá saját, 20 hektáros területének újjáélesztéséhez. Az embert próbáló munka két évig tartott, melynek során két kilométer hosszú, szárazon rakott kőfalat húztak, majd 2003 áprilisában új telepítésbe fogtak, amelynek eredményeként merlot, syrah, cabernet franc és sauvignon, kékfrankos, pinot noir, kadarka és viognier került a területre.
Egy fenyves peremén kikerüljük a városszéli egykori agyagbányát, ahonnan rengeteg csigafaj került elő, így a tudomány számára addig ismeretlenek is. A meredek oldalból leérve éles váltással érkezünk vissza a város melletti ipari parkon keresztül Egerbe. A noszvaji országút mentén egy idő után járdán haladva bő kilométer után bezárul körtúránk, ahogy visszaérkezünk az Egervár vasúti megállóhelyre.
A Vécseyvölgy utcán végighaladva rendre feltűnnek a jelzések, szerencsére jódarabon járda is akad, így csak egészen rövid szakaszon szükséges az út szélén gyalogolni. Ennek az utcának a végéig a 7-es számú helyi járati busszal is el lehet jutni, ha valaki rövidíteni szeretne az útvonalon. Egy ipartelep közepén, melyet a 2012-es Bükk turistakalauz Régi Érseki téglagyár és épülő ipari park néven említ, a piros sáv letér a műútról balra. A jelzés sokáig hétvégi telkek, kiskertek között vezet, csapadékos időszakban itt jelentős sárral kell számolnunk. Esetünkben a kiválóan ragadó-tapadó sár ólomsúlyúvá nehezítette a cipőnket, így ahol lehetett, a füves foltokon vagy a keréknyomokban összegyűlt pocsolyákban haladtunk. A Kis-Eged aljában a jelzést is nagyon kellett figyelni, ugyanis a turistaút egyszer csak átvág a szántóföldön, ezt azonban nyíl nem jelzi. Az elágazás után pár lépéssel, az út szélén balra áll egy oszlop, arra festették fel kissé megtévesztő módon a piros sávot, ez azonban az utolsó jelzés abban az irányban.
Hogy jutunk fel? Az 536 m magas Nagy-Egedre érdemes túrázni, ugyanis tetejéről páratlan panoráma nyílik Egerre és a Bükkre, de tiszta időben láthatjuk a Mátrát és akár a Tisza-tó csillogó víztükrét is. Ha a túra mellett döntünk, akkor az Egervár vasúti megállótól induló piros sáv turistajelzésen, mintegy 5 kilométer gyaloglás és majd 400 méter szintemelkedés leküzdése után szűk 2 óra alatt elérjük az Eged-hegy tetejét. Bárki könnyedén teljesíteni tudja ezt a túrát, legfeljebb este már nem lesz gondja az elalvással. Az útvonal jól járható, de vannak benne köves, esős időben csúszós-sáros szakaszok. Túrázási tapasztalat nem szükséges, de megfelelő lábbeli használata erősen ajánlott. Ha esetleg valaki mégis úgy érzi, hogy sok az oda-vissza, összesen 10 kilométer és kicsit rövidebb úton szeretne feljutni az Egedre, annak sem kell elkeserednie, ugyanis a Noszvaj felé közlekedő autóbuszokkal a Csomóstanya elnevezésű megállóig – azaz az Eged-hegy aljáig – el lehet utazni és innen már csupán 2 kilométer a hegy teteje.
Egyelőre azonban úgy néz ki, hogy egy darabig még várni kell rá. Kapcsolódó
A férfiaknak egy nepáli mintára elkészített, 60 kilogramm téglával megrakott hordkerettel kellett megtenniük a távot, a nőkre 20 kilogrammnyi terhet raktak a szervezők a hátizsákban elhelyezett ásványvizes palackokkal.
Harmadik féltől származó vélemények (ha vannak) nem találhatók ebben az összefoglalóban. További információ Vélemények Leghasznosabb Leghasznosabb Információk erről a helyről A Nagy-Eged hegy a Bükk-vidék központi részétől nyugatra fekszik. Wikipedia Cím és kapcsolatfelvételi adatok