bestslots.app
Gépkocsival a 6-os országútról a Búza tér felé kell lekanyarodnunk. Onnét már jól látható a templom a hegyen. Az Ágoston téren át azután több utcán keresztül is feljuthatunk a Havihegyre. Fizetett hirdetés Kapcsolódó Tettye A Tettye, Pécs városának egyik legfestőibb tája. A középkorban malomszegnek, illetve Mal...... Még több Látnivaló Pécsen A Tettye, Pécs városának egyik legfestőibb tája.
A templom felszentelése 1899. október 15-én volt, amin I. Ferenc József császár és király is részt vett. A templom Hofhauser Antal tevei szerint készült. Majorossy Géza az összes kőműves és kőfaragó munkát vállalta. A főoltár a Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázolja, amint Stock Szent Simonnak átnyújtja a vállruhát, a skapulárét. A mellékoltárokon Jézus szíve, Páduai Szent Antal, Fájdalmas Szűzanya, Szent István király, Avilai Szent Teréz, Szent József és a Prágai Kis Jézus, valamint Lisieux-i Szent Teréz található. A budapesti kármelita templom kiváltsága, hogy a boldoggá avatási ügy megindulása után ide helyezték át Tiszteletreméltó Marton Marcell kármelita atya földi maradányait. Marcell atya 1943-tól a a szerzetesrendek feloszlatásáig, 1950-ig a templom melletti rendház lakója volt. 1950-től haláláig (1966-ig) is rendszeresen a kármelita templomban gyóntatott és itt misézett korán reggel a Fájdalmas Szűzanya mellékoltáránál, ahol jelenleg a sírja is található. forrás: forrás: kép: Készítette: I, Padrag, CC BY-SA 3.
Az Alsódörgicsei Boldogasszony templom a legjelentősebb egyházi műemlék a mai Alsó-Dörgicsén. A XIII. században épült román stílusú templom és kolostor román stílusú, egyenes szentélyzáródású egyház, melyet körítőfal vett körül. A XIII. században a fehérvári őrkanonokság kegyúri templomaként épült. A szentély északi oldalához a sekrestyét építettek, ekkor történt a toronytest támpillérekkel való megerősítése is. Az impozáns épületet a XV. században paplakkal, melléképületekkel bővítették és bekerítették. A XVI. század közepétől már az evangélikusok használták. A XVII. században leégett. A templom mellett temetőt tártak fel, valamint a templomot védő kőkerítés alapjait is megtalálták. A déli oldalon L alaprajzú, 9 helyiségből álló épületkomplexumot építettek, mely kétszintes lakóházból és melléképületekből állt. A templomtoronytól észak-nyugatra, földbe mélyített kőház állt. Ez egy 6, 5 m belvilágú, Árpád-kori kőház volt, 3 lépcsőfok vitt le a bejárathoz. Az első dörgicsei kőházak egyike.
A XIX. elején használhatatlanná vált gercsei templom berendezését 1817-ben a remetei kegykápolna kapja meg. Műemlék jellegű a plébániatemplom és a kegyoszlop. A templom 15 218. törzsszám alatt a műemléki nyilvántartásban szerepel. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. Fotó: Thaler Tamás
Havas Boldogasszony-templom - Budakeszi align=left A háromboltszakaszos hajót keskenyebb, boltozott szentély zárja, melynek zárófalán a Makkosmáriára visszaszállított kegykép másolata van. A templomot Falconeri-freskók díszítik. A főoltár tabernákuluma mellett díszes gyertyatartók láthatók. A diadalív oldalait Bebó Károly Szent Kereszt oltára, valamint szószéke díszíti. Mindkettő 1760 körül készült, barokk stílusban. Az Ecce Homo faszobor a XVII. század első felében készült. A templom egykori barokk faszobrait a plébánián helyezték el. A barokk templom mellett a kilencvenes évek végén árpád-kori templom falmaradványait tárták fel, ez ma megtekinthető, valamint a templom mögött a falnál egy régi sváb kőkereszt áll. Angyalok királynéja-kegytemplom - Budakeszi Budakeszi A hagyomány szerint 1731-ben Traub János budakeszi legény csodás gyógyulása után hálából Mária-képet festetett, majd a... Edelmann Rezső-emléktábla - Budakeszi A katolikus templommal szemben lévő Bagolyvár falán található Edelmann Rezső-emléktáblája.
Description Az új Szent Gellért templom és plébánia alapkövét 1984. szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepnapján tették le. 1992 karácsonyán Urunk születését már az új templomban ünnepelték, amely egyúttal a templom első szentmiséje is volt. A templom zárt, belső tere az oldaltermek megnyitásával bővíthető, zsúfoltság nélkül 1500 embert is képes befogadni. A templomot az urnatemetővel Kiss András Ybl-díjas építész tervezte. 1997-től a templom melletti telken a kolumbárium tovább bővült, amely 2003 őszére készült el, nevét a Szent Sírról kapta. 1999 augusztusára épült meg a templom harangtornya, és nyílt meg Varga Imre szobrászművész alkotásaival az Árpád-házi szentek szoborkertje. A szoborkertben öt magyar szent: Szent István király, Szent László király, Szent Imre herceg, Árpád-házi Szent Erzsébet, valamint Árpád-házi Szent Margit bronzból készült mellszobra látható. Adj a társadalmak vezetőinek éleslátást, hogy megfelelő intézkedésekkel gátat szabjanak a fertőzés terjedésének, segítsék a betegség megelőzését, leküzdését és a hatékony eszközök eljutását a rászorulókhoz.
A háború azonban keresztülhúzta az egyházközség terveit, pénzügyi tartalékaikat új templom építése helyett kénytelenek voltak a háborúban megrongálódott régi istenháza helyreállítására fordítani. Ugyancsak Varga Imre alkotása a plébánia védőszentjének, Szent Gellértnek vértanúságát megjelenítő, s a templom oromzatán látható szobra, a II. Szilveszter pápát ábrázoló szobor, a templom előterében, valamint a Szent Sír kápolnában álló Fájdalmas Szűzanya is. A Mindszenty-kápolnában Mindszenty József esztergomi érsek bronzszobra – ami az elvhűséget, Krisztus és az egyház melletti rendíthetetlen kitartást szimbolizálja – Meszlényi Antal alkotása, ugyanő alkotta a templomban látható monumentális Krisztus-szobrot is. Az altemplom Apor Vilmosról elnevezett termében az 1945-ben vértanúhalált szenvedett győri püspök domborműve látható, ezt Mózessy Egon álmodta meg. A külső keresztút állomásainak mozaikképét Mazzag Orsolya iparművész, az képet körülvevő üvegkeretet pedig Haba Erika iparművész készítette.
Gercse egykor falu volt, amely jelenleg Budapest II. kerületének a része, az egykori Pesthidegkút község szomszédságában található. Első írásos említése 1212-ből való: akkor az óbudai káptalani birtok egy határjárási okmányában bukkan fel Gercse falu és Gercse-szőlőhegy neve. Később, 1292-ből, a pápai tized összeírásánál szerepel a falu neve. Birtokosa 1302-ben Gerchei László, Károly Róbert hűséges embere lehetett, akit királya és Vencel király összetűzései során emennek emberei egész háza népével együtt kiirtottak, a mészárlást (amint erről egy 1332-es feljegyzés tanúskodik) László egyetlen lánya élte csak túl. 1304-ben Pál fia Jakab birtoka volt, aki a gercsei határban levő, egy ekényi földjét a vasvári káptalan előtti szerződés szerint örök áron eladta Gerchei Jakab és Péter fiainak, Domokosnak és Lászlónak 1304. március 15-én. 1333–34-ben már egyházas hely volt, papja ekkor már szerepelt a pápai tizedjegyzékben. Egy 1518-as oklevél szerint a fehéregyházi pálosoknak is volt itt birtokuk, rövidesen azonban a törökök vették át az uralmat.
Kisboldogasszony-templom Egyetemi templom Vallás keresztény Felekezet római katolikus Egyházmegye Esztergom-Budapesti főegyházmegye Egyházközség Budapest-Belváros – Nagyboldogasszony főplébánia Védőszent Kisboldogasszony Pap(ok) Dr. Kuminetz Géza templomigazgató, de a Központi Papnevelő Intézet felszentelt áldozópapjai is látnak el lelkészi szolgálatot Diakónus A Központi Papnevelő Intézet felszentelt diakónusai látják el a diakónusi szolgálatot Építési adatok Építése 1715 – 1742 [1] Stílus barokk Elérhetőség Település Budapest V. kerülete Hely 1053 Budapest, Papnövelde utca 5-7. [1] Elhelyezkedése Kisboldogasszony-templom Egyetemi templom Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 03′ 29″ Koordináták: é. 19° 03′ 29″ A Wikimédia Commons tartalmaz Kisboldogasszony-templom Egyetemi templom témájú médiaállományokat. A Kisboldogasszony-templom, közkeletű nevén egyetemi templom római katolikus templom Budapest belvárosában. A templom 1786 -tól a pesti egyetem egykori Hittudományi Karához, majd az abból önállósuló Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik; előtte a pálosok központi temploma volt.