bestslots.app
Janiczák hivatalos programjából azt lehet kiolvasni, hogy a jobbikos vezetés valóban nagy hatással lesz a bánszállásiak mindennapjaira: "Mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy a beilleszkedni képtelen emberek önként elkívánkozzanak a városunkból. Párizs, Róma, Kassa mind európai városok, csakúgy, mint Ózd. Ha ezekben a városokban buldózerekkel, kitoloncolással, falak emelésével meg lehetett oldani a cigánykérdést, akkor a mi elképzeléseink sem megalapozatlanok". Janiczak Dávid a megismételt polgármester-választáson a baloldali szavazatokat is begyűjtötte | Fotó: Magócsi Márton Janiczák szerint két út van a cigánykérdés megoldására: vagy létrehoznak egy cigány-magyar megegyezést, ha pedig ez a próbálkozás kudarcba fullad, akkor radikális kirekesztésre van szükség. (Azt egyelőre nem részletezte Janiczák, hogy pontosan milyen radikális módszerekre gondolt. ) A programjában többször kiemeli, hogy nem a cigányok és nem cigányok között próbál ő határvonalat húzni, hanem rombolók és építők között, a társadalmi hasznosságukból ítélve.
Menü Kezdőlap Turistautak listája Turistautak térképen Turistautak OSM Turista útvonaltervező Kerékpárutak listája Kerékpárutak térképen Vasútvonalak listája Vasútvonalak térképen Utcanevek Utcanév hibakereső Utcanév lista Közigazgatási határok Közigazgatási határok térképen POI szerkesztő Útvonaltervező Utcakereső Utcakereső 2 Irányítószám kereső Házszámok Házszámok 2 Házszámok 3 Geokódoló Hely jelölése Utcanév statisztika Statisztika Elveszett sínek Mecseki források jegyzéke Kapcsolat Keresés (településnév utcanév)
Épülettervek/ Hallgatói terv Egy század eleji munkás kolónia, az ózdi Hétes telep revitalizációjára vállalkozott Mátyus Orsolya diplomamunkájában, amely alapstratégiáját a romák munkanélkülisége és a többségi társadalomtól való leszakadása adta. A fiatal tervezőt mindig is érdekelte a szegénység, a szociális problémák kérdése így alapvető volt számára a nehéz körülmények között élők segítése. A probléma Az építészetben azt szeretem, hogy nagyon különböző problémákra nyújt megoldást. Az én érdeklődési köröm a szegénység és a szociális gondok, így az elmúlt év alap kérdése volt számomra, hogy egy tervező hogyan tudná segíteni a nehéz körülmények között élők életét. Helyszínnek az ózdi Hétes telepet választottam, amely egy 100 százalékban romák által lakott telep. Így a terv készítésénél nem csak a szegénységet vettem számításba, hanem a Magyarországon élő romák kultúráját is. Kutatást végeztem a történelmükről, a lakhatásukról és az életmódjukról. Ózd mellett a miskolci Lyukóvölgybe és Szakácsiba is ellátogattam, ahol az ottani emberekkel beszélgettem illetve a lakásaikat is felmértem.
Húzták az ikszeltek a jobbikra a vakok, a sánták, csak mert utálnak minket. " "A fő cigányokat is meggyőzte Janiczák. A telepre sosem jött el személyesen. Az első választás után valaki szétszórt errefelé ilyen szórólapokat, az ő fényképével. Azt írta rá: köszönöm a szavazatokat, cigány testvéreim" – mondja egy idős férfi, aki gyorsan vissza is szalad a lakásába, hátha megtalálja a szórólapot, mert el is tette, emlékbe. Végül üres kézzel tér vissza, de idő közben eszébe jutott még valami: "talán azért szavaztak rá a cigányok is, mert azt beszélik itt, hogy a felesége cigány". Bár hozzáteszi, hogy "a bőr végül is mindegy" – reméli, hogy erről nem sokat fognak beszélni a következő öt évben. Tetszett a cikk? Ossza meg! Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!
Az Index tudósítóját a tizenévesek végigvezették egy sötét és dohos légópince-járaton, melyről utóbb a felnőttek mondták el, hogy menekülőútvonalként tartják számon arra az esetre, ha a Hétest megtámadnák. "Azért csináltam ezt a szerszámot, mert ha bejönnek a szobába, a kaszával nem tudnék megfordulni" – mutat Zoltán az általa ütőszerszámnak nevezett éles, hosszúnyelű vasbárdra. Ilyen szerszám, valamint folyamatosan élesített kard a hétesiek szerint minden lakásban van. Az üvegablakok és a düledező ajtók nem jelentenek komoly védelmet – többen irigykedve mutogatták az egyik ház bejáratánál az ajtó helyére illesztett rozoga, rácsos vaskeretet, mint a tökéletes biztonság zálogát. "Amikor a múltkor itt faszszopóbüdösgecicigányoztak a rendőrök, azt is kérdezték, hogy miért nem írtuk fel a kocsi rendszámát, ha már annyian láttuk. De hát nincs utcai lámpa, semmit nem lehet látni, így hogy olvassuk el? " – dühöng a tizenéves Józsi. Az autó elindul, lassan megfordul, és elhajt. Egy darabig még beszélgetünk, de fúj a szél és egyre hidegebb van.
A város legszélén, egy zárt völgyben vagyunk, az egyik oldalon erdős hegyoldal, a másikon ingovány. "Ha ezek gárdisták, innen nem mennek ki élve" – fogadkozik az egyik tizenéves fiú, miközben a közelítő autót fixírozza. "Az én életem nem számít, de ha a gyerekeim veszélybe kerülnek, ölni fogok" – mondja elszánt arccal a negyvenes éveiben járó Zoltán. Akad, aki szerint ehhez az is elég, ha valaki hívatlanul sétál éjjel a házak között. A tapintható félelmet sokan leplezik harciassággal, de a merev, riadt tekintetek árulkodók. "Nem hívjuk a rendőröket, mert ha kijönnek, nem védenek meg, csak kötekednek és cigányoznak" – mondja a 17 körüli Ricsi. Május elsején egy hasonló szituációban (éjszaka egy sötét terepjáró és állítólagos lövések okoztak riadalmat) a kihívott rendőrök a hétesiek szerint ahelyett, hogy megnyugtatták volna őket, gyalázkodtak és megalázóan bántak a telepiekkel. A konfliktust és a rasszista szidalmakat a mobiljával Budai Barnabás, a helyiek informális szószólója is rögzítette.
Amikor ezt a rendőrökkel is közölte, elvették a telefonját és törölték a videót. A sértettek azóta a TASZ segítségével a Független Rendészeti Panasztestülethez fordultak. Amikor egy februári éjszaka a hétesiek egy autóban gárdistákat véltek látni, Budai fővárosi ismerőseitől kért segítséget. Ők értesítették a rendőrséget, a kiérkező járőrök azonban nem találtak gárdistákat. Budai épp az Index látogatásakor kapott szabálysértési határozatot a rendőrségtől: az eset miatt "valótlan bejelentésért" 50 ezer forintra büntették. Érthető, ha a romák nem bíznak a rendőrökben. A helyzeten nem javítanak az olyan, fölöslegesnek tűnő egzecíroztatások sem, mint amikor a rendőrök olyasmiért szabtak ki húszezres bírságokat, hogy az egyik kézikocsin nem volt hólánc, vagy piszkos volt a fényvisszaverő prizmája. A telepen saját maguk szerint is szinte minden férfinek volt már dolga a rendőrséggel. Zömében kisebb-nagyobb lopások miatt kerültek bíróság elé, de előfordulnak erőszakos bűncselekmények is. Az elzártság, a rettenetes lepusztultság, a kosz, a leépülés, a szenvedélybetegségek és a bűnözés egyvelege a legtöbb kívülálló számára ijesztő, etnikai színezetű problémahalmazként jelenik meg.
Helyreállították a romos részt Hétesen © Kovács István A 35 éves férfi három kislány apukája, a család 48 négyzetméteres lakásban él és azt mondja, szerencséjük van, mert nekik van egy szoba a padláson is. Ugyan kádban fürdenek, de a vizet pedig a két közcsapról hordják. Hétesben a komfortnélküli lakásokban nincs vízvezeték, van viszont talán 3-4 olyan lakás, amelyekben még megmaradt a fürdőszoba. Hétes-telep említésekor már berzenkednek az ózdiak, mert a sajtó rendszerint az ott élőkön keresztül igyekszik bemutatni a hazai cigányság helyzetét. A városrész házai egykor a vasgyár középvezetői számára épültek, a 20. század első harmadának igényei szerint. Az épületek a felszámolásig a kohászat bérlakásai voltak, 1990 után kerültek át városi kezelésbe. Lakói azóta kicserélődtek, ma már kizárólag cigány családok élnek itt. Sebhely a város testén Bódis Kriszta 11 éve dolgozik a Hétes-telepiek életkörülményinek javításán. Az író-rendezőnek hosszú idejébe került, amíg befogadták az itt élő emberek.
A vakarót itt sokan eszik, szegény kenyér, egy kiló liszt, szódabikarbóna, só, víz, ezt összesütjük, és kész". Egy nő édesanyjával portájuk előtt Hétesen | Fotó: Magócsi Márton Hétes korábban Ózd leghírhedtebb cigánytelepe volt, le akarták dózerolni, aki tehette, elmenekült innen. Akik itt maradtak, azt mondják, hogy vannak ennél rosszabb részek is Ózdon. A hétesiek már annak is örülnek, hogy pár évvel ezelőtt újra megnyitották a vizet a telep közepén, a közös használatú pottyantós vécék mellett lévő kútban, így már két helyről tudnak reggelente vizet hordani a házakba. A Van Helyed Alapítvány segítségével pedig két éve egy fürdőházat is megnyitottak, itt tudnak zuhanyozni a telep lakói. Az itt lakók most attól félnek, hogy el fogják venni a házukat, hiszen a Janiczák programjában az szerepel, hogy minden eszközzel, "akár behajtó cégen keresztül" is beszedik az önkormányzati lakások bérletéből fennmaradt tartozásokat. "Itt szinte mindenki tanácsi házban lakik. Amikor megjön a segély, befizetem a bérleti díjat, 32oo forintot, meg mondjuk egy csekket, és már szinte el is ment az egész"- mondja egy nő.
Mintha egy kígyó fejét vágnánk A játszótérnél összegyűlt férfiak már azt is tudni vélik, hogy már a választási győzelem előtt megkezdte Janiczák a munkát: néhány héttel ezelőtt egy oszlopra egy fém dobozt szereltek fel – senki nem tudja pontosan, hogy mi az, de legtöbben térfigyelő kamerának gondolják. Így éppen meg tudnák figyelni az erdőt, ahonnan a telep legtöbb lakója a tüzelőjét gyűjti. Sokan hallottak arról is, hogy a fiatal jobbikos a külterületeken lovas, squados és kutyás rendőrökkel tartaná fent a biztonságot. A programja szerint: "a legrenitensebb, legbomlasztóbb személyeket szembesítjük a törvényekkel. Behódolás és gyáva konfliktuskerülés helyett példát statuálunk rajtuk, ami olyan eredménnyel jár, mintha egy kígyó fejét vágnánk". Hétesen kevésbé rosszak a körülmények, mint Bánszállás telepen | Fotó: Magócsi Márton "Jó is az végül is, ha rend van, ha valaki nem a lopásból él. Rend, fegyelem, munka, az jó lenne" – mondja az egyik férfi a telepen. Egy közmunkáról éppen hazaérkező ismerőse (a patak oldalfalát betonozzák, állítólag mázsás betonokat kell mozgatniuk) azt sajnálja, hogy minden cigányt egy kalap alá vesznek: "Elítélnek minket, pedig nem is ismernek.